Kulich Biztonságtechnika

Bűnözőket segítő hiányosságok

Összeírják az országban a kamerákat
  • Alacsony kerítés
  • Nyitott kapuk
  • Nyitott ajtók, ablakok
  • Virágcserép alá rejtett „dugi” kulcsok
  • Látható értékek
  • Egyszerű számkód, vagy kulcsos kapcsoló
  • Koszos billentyűzet (le lehet olvasni a gyakran használt számjegyeket)
  • Mindenki ugyanazt a számot használja (már az öt évvel ezelőtt elbocsátott dolgozó is ezt használta)
  • Jellemző évszámok használata
  • Letakart érzékelők

Karbantartás? Minek?

Összeírják az országban a kamerákat
Ha minden tökéletesen működik, akkor se vegyük le a szemünket a rendszerről. Nagyon fontos, hogy a berendezés jelzéseit a felhasználói gépkönyv alapján figyelemmel kell kísérnünk. A rendszerek folyamatos karbantartást igényelnek. Karbantartáskor ellenőrizni kell az érzékelők, a központ, a sziréna, stb. működőképességét, az akkumulátorok állapotát (ezeket kb. 2-3 évente ki kell cserélni). Az akkumulátorokra ritkán van szükség, de ha mégis, akkor nagyon nagy szerep hárul a tartalék áramforrásra, hiszen tőle függ, mekkora időt tud áthidalni áramszünet esetén a rendszer.

Tévhitek szétoszlatása

Tévhitek szétoszlatása

1. A vagyonvédelmi eszközök 100%-os védelmet jelentenek.

Nem. A riasztórendszer – mint a neve is utal rá – csak egy elriasztó- és jelzőberendezés, nem megakadályozó berendezés. A komplex vagyonvédelemnek csak egy szeletét jelenti. Ahhoz, hogy megvédjük objektumunkat vagy lakásunkat, mechanikai védelem (kerítés, fal, födém, nyílászárók), élőerő és biztosítás is szükséges. Ha megvan a mechanikai védelem és az elektronikai jelzőrendszer, akkor még hiányzik az, aki „élőerőként” intézkedni tud és képes (pl. kivonuló járőrszolgálat). Az alábbiakban csak az elektronikai behatolásjelző-rendszerrel szeretnék foglalkozni és támpontokat adni az olvasóknak, hogy mire kell odafigyelniük, ha ilyen biztonsági berendezés telepítése és üzemeltetése mellett döntenek.

2. Mindegy milyen, csak olcsó legyen!

Ne higgye! A jelzőrendszer telepítésének eldöntésekor nagyon körültekintőnek kell lennie. Figyelembe kell vennie saját objektuma elhelyezkedését (külterület, kevésbé lakott belterület, menekülési utak stb.), a védendő objektum veszélyeztetettségét (milyen értéket kíván megvédeni) és az értékek mozgathatóságát. Ezeknek a körülményeknek a mérlegelését nem árt szakemberrel egyeztetni, hiszen neki már nagy tapasztalata van a módszerekben. A megrendelő igénye és védendő értékei alapján kell a rendszert megtervezni, figyelembe véve a lehetséges támadási pontokat. A vagyonvédelmi rendszernek nem csak az lehet a feladata, hogy a behatolást jelezze, hanem tűz keletkezését és a segélykérést is tudja jelezni.

3. Riasztót bármilyen szakember fel tud szerelni, aki egy kicsit is ért az elektronikához.

Ez óriási tévhit. A telepítő szakember kiválasztása nem egyszerű dolog, mivel az értékeinkről van szó. Lehet, hogy most spórolni akarunk, és olyan embert bízunk meg, aki a legolcsóbb ajánlatot teszi. Gondoljunk azonban arra, mi történik akkor, ha esetleg évek múlva meghibásodik a rendszer, és már nem is emlékszünk, hogy kit bíztunk meg annak idején. Nehezen találunk olyan szakembert, aki ismeri a rendszerünket és hajlandó is elvállalni a javítását.
Csak vagyonvédelmi szakembert bízzunk meg a telepítési munkával! A vagyonvédelmi rendszerek telepítése engedélyhez kötött tevékenység, csak az folytathatja, aki rendőrhatósági engedéllyel rendelkezik. Erről legegyszerűbben úgy lehet meggyőződni, hogy a Vagyonvédelmi Kamarában utánakérdezünk (https://szakmaikamara.hu/vallalkozasok-nevjegyzeke/).
Az elektronikával foglalkozó, de nem vagyonvédelmi szakemberekkel az a probléma, hogy technikailag ugyan meg tudják oldani a vagyonvédelmi rendszer telepítését, de mivel nem látnak rá a teljes folyamatra, a telepítés során sajnos gyakran olyan hibát ejtenek, ami megkönnyíti a betörő vagy a támadó/rabló dolgát. A vagyonvédelmi rendszerszerelő szakember kiválasztásával csökkenteni tudjuk a kockázatunkat (ez a kapcsolódó szolgáltatásokra is igaz, pl. karbantartás).

4. A riasztó kész, de elég egy kódot is megjegyezni, és nyugodtan hátra dőlhetünk a karosszékben.

Nagy tévedés. Az üzemeltetés során arra is figyelni kell, hogy hány ember kezeli a rendszert. Az nem jó megoldás, hogy minden alkalmazott ugyanazt a kódot használja, vagy a régi dolgozó kódját az új dolgozó kapja meg.

5. Ha megszólal a riasztó, biztos, hogy elszalad a betörő.

Sajnos nem minden esetben.
A rendszernek értesítenie kell valakit (mivel jelzőberendezés), hogy riasztás történt. A legegyszerűbb megoldás a sziréna, de ezt egy olyan embernek kell meghallania, aki reagál is rá. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek közömbösek erre a jelzésmódra. („a fene egye meg azt a riasztót, majd intézkedik valaki más…”). Hatástalanítani is a szirénát a legegyszerűbb, mert védett téren kívül, látható helyen van. Ezt a megoldást csak abban az esetben javasolom, ha biztosan van, aki ezt meghallja, és tudja is, hogy mit kell tennie. Jobb megoldást csak kommunikátorral tudunk elérni, mivel az célirányosan a megfelelő személynek (pl. figyelőszolgálat) jelent. A kommunikátor előnye még az is, hogy a figyelőszolgálatnak információkat tud adni az esetleges visszaélésekről. A kommunikátorok – mint a legtöbb műszaki berendezés – különböző minőségűek, ami befolyásolja a tulajdonos kockázatát.

Összeírják az országban a kamerákat

Összeírják az országban a kamerákat

Az „elmúlt időszak eseményeit” emlegeti az a felhívás, amit a napokban a megyei kereskedelmi és iparkamarák küldenek szét a területükhöz tartozó vállalkozók, vállalkozások számára. A levél szerzője – első körben a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkársága, másrészt pedig a helyi kamara – rögtön meg is magyarázza, hogy az elmúlt időszak eseményei alatt konkrétan a terrorfenyegetettséget érti. (Még azzal együtt is, hogy a fenyegetettség nem esemény, eseményből pedig szerencsére nem történt Magyarországon egy sem.)

Ennek apropóján kérik a vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat is, hogy a levélhez mellékelt táblázatban jelentsék le az általuk üzemeltetett kamerákat és kamerarendszereket. A kérdőívben a kamerákat a nem csak utca/házszám szintű, hanem GPS-koordinátára pontos elhelyezkedésük mellett egészen apró technikai részletekbe menően felmérik. Meg kell adni például, hogy analóg vagy digitális eszközről van-e szó, fix vagy dome (félgömb alakú kupolában mozgó), belső vagy külső, milyen a kamera képének maximális felbontása, van-e rajta éjszakai mód, képes-e éjszaka színes felvételre. A vásárlás és a fentartási (sic!) kötelezettség lejárati dátumát is fel kell tüntetni.

Az adatok alapján a Belügyminisztérium egy, „a kor követelményeinek megfelelő kamerarendszer létrehozását” tervezi, olvasható a levélben.

Forrás: www.hvg.hu