1. A vagyonvédelmi eszközök 100%-os védelmet jelentenek.

Nem. A riasztórendszer – mint a neve is utal rá – csak egy elriasztó- és jelzőberendezés, nem megakadályozó berendezés. A komplex vagyonvédelemnek csak egy szeletét jelenti. Ahhoz, hogy megvédjük objektumunkat vagy lakásunkat, mechanikai védelem (kerítés, fal, födém, nyílászárók), élőerő és biztosítás is szükséges. Ha megvan a mechanikai védelem és az elektronikai jelzőrendszer, akkor még hiányzik az, aki „élőerőként” intézkedni tud és képes (pl. kivonuló járőrszolgálat). Az alábbiakban csak az elektronikai behatolásjelző-rendszerrel szeretnék foglalkozni és támpontokat adni az olvasóknak, hogy mire kell odafigyelniük, ha ilyen biztonsági berendezés telepítése és üzemeltetése mellett döntenek.

2. Mindegy milyen, csak olcsó legyen!

Ne higgye! A jelzőrendszer telepítésének eldöntésekor nagyon körültekintőnek kell lennie. Figyelembe kell vennie saját objektuma elhelyezkedését (külterület, kevésbé lakott belterület, menekülési utak stb.), a védendő objektum veszélyeztetettségét (milyen értéket kíván megvédeni) és az értékek mozgathatóságát. Ezeknek a körülményeknek a mérlegelését nem árt szakemberrel egyeztetni, hiszen neki már nagy tapasztalata van a módszerekben. A megrendelő igénye és védendő értékei alapján kell a rendszert megtervezni, figyelembe véve a lehetséges támadási pontokat. A vagyonvédelmi rendszernek nem csak az lehet a feladata, hogy a behatolást jelezze, hanem tűz keletkezését és a segélykérést is tudja jelezni.

3. Riasztót bármilyen szakember fel tud szerelni, aki egy kicsit is ért az elektronikához.

Ez óriási tévhit. A telepítő szakember kiválasztása nem egyszerű dolog, mivel az értékeinkről van szó. Lehet, hogy most spórolni akarunk, és olyan embert bízunk meg, aki a legolcsóbb ajánlatot teszi. Gondoljunk azonban arra, mi történik akkor, ha esetleg évek múlva meghibásodik a rendszer, és már nem is emlékszünk, hogy kit bíztunk meg annak idején. Nehezen találunk olyan szakembert, aki ismeri a rendszerünket és hajlandó is elvállalni a javítását.
Csak vagyonvédelmi szakembert bízzunk meg a telepítési munkával! A vagyonvédelmi rendszerek telepítése engedélyhez kötött tevékenység, csak az folytathatja, aki rendőrhatósági engedéllyel rendelkezik. Erről legegyszerűbben úgy lehet meggyőződni, hogy a Vagyonvédelmi Kamarában utánakérdezünk (https://szakmaikamara.hu/vallalkozasok-nevjegyzeke/).
Az elektronikával foglalkozó, de nem vagyonvédelmi szakemberekkel az a probléma, hogy technikailag ugyan meg tudják oldani a vagyonvédelmi rendszer telepítését, de mivel nem látnak rá a teljes folyamatra, a telepítés során sajnos gyakran olyan hibát ejtenek, ami megkönnyíti a betörő vagy a támadó/rabló dolgát. A vagyonvédelmi rendszerszerelő szakember kiválasztásával csökkenteni tudjuk a kockázatunkat (ez a kapcsolódó szolgáltatásokra is igaz, pl. karbantartás).

4. A riasztó kész, de elég egy kódot is megjegyezni, és nyugodtan hátra dőlhetünk a karosszékben.

Nagy tévedés. Az üzemeltetés során arra is figyelni kell, hogy hány ember kezeli a rendszert. Az nem jó megoldás, hogy minden alkalmazott ugyanazt a kódot használja, vagy a régi dolgozó kódját az új dolgozó kapja meg.

5. Ha megszólal a riasztó, biztos, hogy elszalad a betörő.

Sajnos nem minden esetben.
A rendszernek értesítenie kell valakit (mivel jelzőberendezés), hogy riasztás történt. A legegyszerűbb megoldás a sziréna, de ezt egy olyan embernek kell meghallania, aki reagál is rá. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek közömbösek erre a jelzésmódra. („a fene egye meg azt a riasztót, majd intézkedik valaki más…”). Hatástalanítani is a szirénát a legegyszerűbb, mert védett téren kívül, látható helyen van. Ezt a megoldást csak abban az esetben javasolom, ha biztosan van, aki ezt meghallja, és tudja is, hogy mit kell tennie. Jobb megoldást csak kommunikátorral tudunk elérni, mivel az célirányosan a megfelelő személynek (pl. figyelőszolgálat) jelent. A kommunikátor előnye még az is, hogy a figyelőszolgálatnak információkat tud adni az esetleges visszaélésekről. A kommunikátorok – mint a legtöbb műszaki berendezés – különböző minőségűek, ami befolyásolja a tulajdonos kockázatát.